Sorozatgyilkos

“Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt,
Mer az ofiszban a mítingen nem éri a nap,
Pedig, asz’ondják, a szilikonnak jót tesz az úvé,
Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé.

…(sorozatgyilkos)
A nonfigi a derekamon marha jól mutat,
Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat,
Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem,
De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen.

Kígyóbór csizmám, kicsit több volt, mint hetven,
Külsõm, mint egy statisztáé a LeniKrevic klipben.
Mango szatyor, telcsi, szájfény felken,
Fontos az összhang, a trendem rendben.

Karrierem építése nem egyszerû feladat,
Gyakran kell térdelnem, az asztalok alatt.
A píáros szakma nem könnyû kenyér,
A háton fekvõ egértõl kérges lesz a tenyér.

De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen,
Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc téren.
Péntek esti “Szex és Nyújork” paródia túra
Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra.

Egy negyvenes ügyvéd, álmaim lovagja,
Bájos az a poci, ha fakormányra rakja,
Nem minden a külsõ, tartja a mondás,
Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás.

Ha eltûnnek a pasik, az ágyjelenet után,
Hogy miért történik veled, te csak nézel bután,
Fõzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,
Egy liter tejért meg nem tartunk tehenet.

Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,
Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz.
Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz.
A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz.

Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,
Kicsit sokat néztél tévét, átmosta az agyad.
Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,
Az az út, amit jársz, az nem vezet sehova.

Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva.
De a temetõben tudod, nincs menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fõ cél,
Te döntöttél, cicám, eszed, amit fõztél!”

Hölgyeim, lehet szabadkozni!

Kojak itthon még sosem látott részei

Kojak / Kojak / 1973
színes, amerikai sorozat / Krimi
Fõszereplõk: Telly Savalas Ving Rhames
Gyártó: Universal Pictures

A népszerû nyalókás hadnagy ugyan megöregedett és már a nyalókát is letette, azonban a munkabírása és a kitartása még a régi és, ha valaki rossz fát tesz a tûzre, akkor annak a sorsa megpecsételtetett.

Az 1973-ban indult népszerû detektívsorozat 5 teljes évadot ért meg az amerikai tévékben, amikor is 1978-ban lekerült a mûsorról megfelelõ nézettség hiányában. Onnantól indult el a tévén kívüli pályafutás, mely idõvel kultstátusz közelbe emelte a Telly Savalas által alakított hadnagy nyomozásainak történetét.



(sorozatgyilkos)
1989-ben, talán a nézõk nyomására is, összeállt ismét a “nagy csapat” és leforgatta a Kojak kvázi hatodik évadát jelentõ öt 90 perces epizódot (melyek így 12 igazi részt jelentenek), melyekben a korosodó nyomozó újabb kihívásokkal kényszerü szembe nézni.

A TV2-n július 5-tõl, csütörtökön 21.20-tól induló, idehaza még sosem látott Kojak-részekben Savalas mellett az azóta befutott Andre Braugher lesz a másik fõszereplõ.

Tv filmek

Nehéz megfogalmazni, hogy miért szeretjük igazán a rendõrökrõl szóló filmeket, sorozatokat. Talán jó érzés követni a nyomozás szálait, beleélni magunkat az akciójelenetekbe, vagy egyszerûen csak igazságérzetünk látni kívánja megbûnhõdni a bûnözõt, aki a film eleji cselekedeteivel erre mindenképpen rászolgált. Bármi is az ok, az ilyen filmek és sorozatok mindig nagy nézettséggel futottak, így zsarusorozatokkal kis hazánkban is mindig tele volt a padlás. Amerikából özönlött felénk az egyik fõ vonulat: a nagysikerû San Francisco utcáin, a mostanában újból elõvett Starsky és Hutch, az ügyvédes-nyomozós Petrocelli, a ‘80-as években William Shatner T.J. Hooker-je, majd az akciódús (és angol) Dempsey és Makepeace, vagy késõbb a Bruce Willis-t felfedezõ A simlis és a szende, hogy csak néhányat említsünk Mindeközben kaptuk a nyakunkba a nyugat-német széria-gyöngyszemeket, úgymint Az öreg, a Tetthely, a Két férfi egy eset, vagy a klasszikus Derrick a felejthetetlen Horst Tappert-tel. Habár idõrendileg a Karl Malden-t és Michael Douglas-t felvonultató San Francisco utcáin-t vehetjük az ihletõ alapnak, az egyik legeredetibb darabnak amerikai oldalról mindenképpen a Theo Kojak hadnagy nyomozásait elregélõ, 1973 és 1978 között világszerte hatalmas sikerrel futó, Telly Savalas nevével fémjelzett zsarusorozat, a Kojak tekinthetõ.

A görög származású sztár neve összeforrott a cinikus New York-i hekus karakterével, és bár mozis elõélete során is erõteljes jellemeket formált meg (láthattuk az eredeti Rettegés foka Charles Sieverseként, a Piszkos tizenkettõ vallási fanatikus Maggottjaként, a Kelly hõsei magabiztos Bazi Joejaként, vagy emlékezhetünk rá Pancho Villa megformálójaként), igazából ez a szerep hozta meg számára a népszerûséget és a kiérdemelt világhírt. Kojak karaktere talán Bazi Joe-éval rokonítható leginkább: már Brian G. Hutton háborús mozijában kifejezésre jut az egész háborúval szemben érzett cinizmus a Savalas által megformált katona karakterén keresztül. A színész ezt a világszemléletet és erõs színészi jelenlétet mentette át a sorozatszerepbe, ahol egy szerethetõen életvidám, kemény és profi rendõrt alakít, aki sajátos nyomozási technikáival, okos következtetéseivel vagy megérzéseivel, elegáns öltönyeiben nyalókát szopogatva eredt a rosszfiúk után pöfögõ buickjában - és vált világszerte a nézõk kedvencévé. Telly karizmatikus egyénisége, és ha lehet ilyet mondani, tar charmja üdítõen újszerû volt a nézõk otthonaiban, akik hétrõl-hétre várták a görögös-Nagy Almás rendõr újabb kalandjait.

A sorozat a szokásos témákat ölelte fel: emberrablás, gyilkosságok, drog-alkohol ügyek, de érintett mélyebb, komolyabb kérdéseket is, úgy mint rasszizmus, rendõri korrupció, vagy akár a nõk jogai. Ami nem sikerült a vásznon Tellynek, az sikerült a képernyõn: 1975 és 76 legjobb TV színész Golden Globe-díja egyértelmûen jelezte az új kedvenc a szakmai elismerést is. A sorozat elsöprõ sikere mögött Savalas eredeti figurája mellett a remekül megírt forgatókönyveknek és a kiemelkedõ rendezésnek is nagy szerepe volt (’74-ben és ‘75-ben egy-egy rész a Directors Guild of America legjobb rendezésû drámai sorozatepizód díját is elnyerte), csakúgy mint a sok-sok vendégsztárnak, akik folyamatosan feltûntek a nézõk képernyõin (Harvey Keitel, James Woods, David Proval). A 115 epizódot megért széria hazánkban is nagy rajongótábort tudhatott magáénak, és a fõszereplõ hangját kölcsönzõ, Telly Savalasra is erõteljesen hasonlító Inke László fõszereplésével még egy film is készült Kojak Budapesten címmel, mely szerint Kojak - aki ekkor még eléggé kétbalkezes nyomozó volt - Budapesten született és innen emigrált (!).

A filmkészítés az álomgyárban (a rendezõk egyéni ambícióinak kiélése mellett) mindig is elsõsorban a pénzrõl szólt, kevésbé az újszerûségrõl vagy a minõségrõl. Az ezredforduló környékén Hollywood láthatóan kezdett kifogyni az új ötletekbõl, és elkezdett körülnézni a világban és saját történelmében. Egyrészrõl megtalálta magának Ázsia filmpiacát, ahonnan azóta is töretlenül vesz át újracsomagolásra alkotásokat, másrészrõl az eddigieknél is nagyobb elõszeretettel forgat újra nagysikerû amerikai alkotásokat a biztosabbnak tûnõ anyagi siker reményében. Erre a sorsra jutott a Kojak is, amit a 70. születésnapi bulija után egy nappal, 1994. január huszonegyedikén elhunyt Telly Savalas hiányában egy új fõszereplõvel, Ving Rhames-szel indított útjára az USA Network kábeltelevíziós társaság 2005. március 25-én. Az ötlet láthatóan jónak bizonyult, hiszen a nyitóepizód kiemelkedõ nézettséget ért el, ami elsõsorban annak volt köszönhetõ, hogy mindenki kíváncsian várta, miként képes pótolni az ugyancsak kopasz Rhames Savalas felejthetetlen karakterét. Merész választás volt egy afro-amerikai színészt választani a szerepre, ám a hangsúly az erõteljes egyéniségen volt, mint ahogy azt a készítõk is hangsúlyozták. Rhames, aki a Ponyvaregény Marsellus Wallace-aként vált ismertté, majd olyan filmekben játszott mellékszerepet, mint a Con Air - A fegyencjárat, vagy a Mission: Impossible-széria, Golden Globe-díjas színész, és kelléktárának valóban elsõszámú eszköze a valóban erõteljes karizmája (melyre a fent említett produkciók nagyban építettek).

És hogy milyen az új Kojak? Meglepõen jó. A sorozat forgatókönyvei ugyanannyira életszerûek napjaink New Yorkjában, mint amennyire az eredeti széria scriptjei voltak a ‘70-es években. Rhames hol kõkemény (a nyitóepizódban ál-orosz rulettel szedi ki az információt az egyik letartóztatottból), hol érzelmes (még sír is a képernyõn), erõteljes, empatikus, következetes. Imádja a dzsesszt, váltogatja az elegánsabbnál-elegánsabb öltönyöket (az elsõ részben vagy 8-10 különbözõ nyakkendõt számoltam), stílusos - bár máshogy, mint elõdje - és árnyaltan kelti életre a figura jellemének rezdüléseit, nagyszerûen alakít. Míg Savalas hadnagya után bomlottak a nõk, Rhames felügyelõje monogám. A védjeggyé vált nyalóka pedig megmaradt - így utólag furcsán hangozhat, de Telly Savalasnak azért volt ez az állandó kiegészítõje, hogy leszokjon a cigarettáról, ami végül sikerült is neki. A háttérsztori is megegyezik, Kojak volt társát, jelenlegi fõnökét most nem Dan Frazer, hanem a Bronxi mesébõl vagy a Közönséges bûnözõkbõl ismerõs Chazz Palmintieri formálja meg. Mindent összevetve úgy néz ki, megérte életre kelteni a legendát, és reméljük, megmarad a kezdeti magas színvonal. Azért hiányoltam valami “Dedicated to the loving memory of Telly Savalas”-szerû sort legalább a pilot stáblistájáról. Bár tudjuk: ez csakis a pénzrõl szól.



Adjuk át magunkat az élvezetnek. Klikk ide!

Kojak Budapesten

1980, színes, 103 perc, Szalkai Sándor

Kojak (eredetileg Kócsag) visszatér Budapestre egy krimiíró konferenciára. Találkozik egykori kollégáival, és rövidesen munkába is áll, mert meggyilkolták Laczina professzort. A felügyelõ a sorozat epizódjaiból jól ismert módon végigjárja az áldozat utolsó napjának helyszíneit és találkozóit, és elõállíttat mindenkit, akinek a gyarlóságáért a professzornak az életével kellett fizetnie. Közben a Casa nostra két bérgyilkosa merényletet szervez Kojak ellen, ám szerencséje nem hagyja õt cserben. A két bûnözõt megbilincselve küldik vissza Amerikába, míg Kojak tévedésbõl lemarad a géprõl.

STÁBLISTA

Rendezõ: Szalkai Sándor
Forgatókönyv: Szalkai Sándor, Kállai István
Operatõr: Lakatos Iván
Vágó: Gellért Andrea, Galamb Margit
Zene: Kovács György
Gyártó: Budapest Stúdió

Szereplõk: Inke László, Esztergályos Cecília, Harsányi Gábor, Szirtes Ádám, Õze Lajos, Gobbi Hilda, Tolnay Klári, Greguss Zoltán, Márkus László, Bánfalvy Ágnes, Hámori Ildikó, Horváth Tivadar, Básti Juli, Horváth József, Pécsi Ildikó, Keres Emil, Dózsa Jászló, Drahota Andrea, Papadimitriu Athina, Bencze Ferenc, Velenczey István, Dörner György, Koncz Gábor, Németh László, Szakácsi Sándor, Patkós Irma, Körmendi János, Antal Imre, Simon Zsuzsa, Koltai Róbert, Kautzky József

John McClane az amerikai kisember, akinek nagyon nincs kedve, meg fáj a háta, és ideges, mert éppen most szokik le a cigarettáról, de ha nincs más jelentkezõ, hát rendet tesz. Nem a világot menti meg, hanem csak Hollyt, akivel amúgy már évek óta hol elválnak, hol újból megpróbálják, de hát, ha terroristák géppisztolyt nyomnak a feleséged fejéhez, akkor már nem számít, hogy mostanában sokat veszekedtek, és már a szex sem olyan, mint régen. (sorozatgyilkos)

Akkor nem tehetsz mást, úgy, ahogy vagy, borostásan, mezítláb, atlétában, szépen sorban, egymás után kinyírod az összes mocskos rohadékot, még akkor is, ha közben felgyullad alattad a felhõkarcoló, felrobban pár repülõ, és terrorba fullad a karácsony.

Ez volt az elsõ két részben, amikor John McClane ugyanolyan volt: cinikus, kicsit életunt, másnapos, és talán õ sem értette teljesen, hogy él mégis mindent túl. A harmadik részben ugyan volt egy kis fazonigazítás, végül is nem lehet akkora lúzer egy kétszeres hõs, de a véres atléta azért megmaradt. Most, tizenkét évvel késõbb John McClane már nem olyan, mint régen, nem akar leszokni, mivel nem is cigarettázik, nem cinikus, közel sem olyan vicces, és már a legelején tudja, hogy nyerni fog. Õ lett Jack Bauer. Vagy mondjuk James Bond mínusz a martini felrázva, nem keverve. Vagy Batman mínusz a nagy, fröccsöntött denevérfülekkel díszített maszk.

Persze a tét is egyre nõtt. Míg a nyolcvanas években csak egy felhõkarcolóban tett rendet, a kilencvenes évek közepére már New York és több milliárdnyi aranytömb sorsa függött tõle. Most meg az egy helyben toporgó Nemzetbiztonsági Hivatal, az FBI, a CIA, a hadsereg és rendõrség elõtt megmenti az egész Egyesült Államokat. Csoda, hogy viccelni, kiborulni vagy meglepõdni már nem is nagyon marad ideje? Meg egyébként is, hogy maradhatna ugyanaz a véres atlétájú, megviselt New York-i rendõr, amikor a forgatókönyvírók egy F-35-ös vadászgépet küldenek ellene? Az ilyen jeleneteket eddig legfeljebb Jack Bauer élhette túl. Meg persze Walker, a texasi kopó, csak neki sohasem volt elég pénze renderelt vadászgépekre meg digitálisan darabokra robbanó felüljárókra.

Pedig nem indul olyan rosszul John McClane eddigi legnehezebb napja. Jó, a hackerek támadják meg az Egyesült Államok infrastruktúráját alapötlet ugyanolyan bénán van kidolgozva, mint mindig, ha Hollywood meg akarja mutatni, hogy milyen is az internetes bûnözés. De hát kit érdekelnek a sohasem létezett operációs rendszerek, a vadul gépelõ hackerek, meg a csilivili animációban kibomló emailek, ha Bruce Willis rommá lõ egy egész lakást? Ki akad fenn azon, hogy 2007-ben még mindig úgy ábrázolják a rendszerbehatolást, hogy sorban kikapcsolnak a meghackelt szervezet monitorai, ha közben McClane szembeszáll egy helikopternyi terroristával, és túlél egy gigantikus tömegkarambolt?

A végére azért elfajulnak a dolgok, a kamion kontra vadászgép jelenet cselekménye például olyan, mintha egy ötéves kisfiú játszaná a szõnyegen Matchboxokkal, és ezt még az sem menti, hogy a trükkök olyan lélegzetelállítóak, hogy már-már elhinnénk, hogy a kamionnal tényleg fel lehet rohanni egy éppen ledõlõ felüljárón, meg hogy a vadászgépek tényleg közvetlen közelrõl lõnek, naná, hogy csak a látvány kedvéért.

Persze ez egy akciófilm, a hitelességet tényleg nem érdemes számon kérni, hiszen az egész ott bukik, hogy valahogy sohasem találja el egyetlen kósza golyó sem, akárhány tárat lõnek ki rá. Aki pedig ezen fennakad, az inkább nézze meg egymás után húszszor a Ryan közlegény megmentésének partraszállási jelenetét, az elég hiteles. Viszont nincsenek benne laza hõsök, csak leszakadó végtagok.

Nem is az irreális akciók a legzavaróbbak, hanem hogy az egyre hõsiesebb, egyre grandiózusabb és egyre több számítógépes trükkel kivitelezett jelenetek alatt szépen lassan eltûnik mindaz, ami a másnapos, borostás John McClane-bõl megmaradt a negyedik részre. A családbarát verzió ugyanis úgy káromkodik csak, mint egy spicces kórista, és még azon sem esik kétségbe, ha elrabolják a lányát. Pedig azon még Jack Bauer is kiborult pár percre.

Ennek ellenére azért érdemes megnézni a Die Hard 4.0-t, már csak a legenda miatt is. Mert ugyan Bruce Willis már teljesen kopasz, viszont még mindig ugyanolyan keményen tud nézni, felszakadt szemöldökkel. Meg persze jobb pillanataiban (mondjuk, amikor megküzd Maggie Q-val) ugyanolyan, mint húsz éve ott, a Nakatomi-toronyban. Ja, hogy a negyedik részre már nem futotta egy rendes fõgonoszra sem, hiszen Timothy Olyphant pont olyan, mint egy sértõdött metroszexuális, aki Perrier-t kapott Evian helyett?

Minek fennakadni ilyen kis apróságokon, amíg Bruce Willis kezében ott a Beretta (még ha a jó öreg 92-est le is cserélte egy PX4-re)? Minek fanyalogni, amíg robban, ég és záporozik? És egyébként is Yippee-ki-yay, motherfucker!

színes magyarul beszélõ amerikai akciófilm, 135 perc, 2007
16 éven aluliak számára nem ajánlott
Dolby Digital

rendezõ: Len Wiseman
forgatókönyvíró: Mark Bomback, Doug Richardson, Roderick Thorp
zeneszerzõ: Marco Beltrami
operatõr: Simon Duggan
producer: John McTiernan, Arnold Rifkin, Bruce Willis
vágó: Nicolas De Toth

szereplõ(k):
Bruce Willis (John McClane)
Timothy Olyphant (Greg)
Maggie Q (Mai Lihn)
Justin Long (Matt Foster)
Jeffrey Wright (Victor Pope)
Mary Elizabeth Winstead (Lucy McClane)
Tim Russ (Summers ügynök)
Kevin Smith (Warlock)

(sorozatgyilkos)
A világ legerõsebb állama is védtelen: katonák, repülõgépek és rakéták õrzik, de ha az internet-hálózata megbénul, az egész ország összeomolhat. A rejtélyes, mindig az árnyékba húzódó férfi, aki kieszeli és megvalósítja az USA elleni egyetlen sikerrel kecsegtetõ hadjárat tervét, mindent végiggondolt. Mindent pontosan megtervezett. Minden digitális részletet a helyére illesztett. A terv tökéletes. Kivéve egy apróságot. Egyetlen embert: John McClane-t.
McClane (Bruce Willis) nem sokat tud az internetrõl, még a villanyborotvájával sincs túl jó viszonyban. Magányos, morózus, kerüli a kollégái társaságát, és azok is kerülik õt. De ha baj van, és a baj már akkora, hogy úgy tûnik, nincs kiút, csak õ segíthet. Mert õ más, mint a többiek, nem érdeklik a szabályok, makacs, mint a buldog, kemény és laza. El fogja kapni a titokzatos támadót, még ha fél New Yorkot romba is kell döntenie közben.
Bemutató dátuma: 2007. június 27.

Hát úgy tûnik, McClane hadnagy is leszokott végül a dohányzásról. Igaz nem is lett volna alkalma rágyújtani a folyamatosan túláláse közben. Fõleg olyasmikkel volt elfoglalva és fõleg olyan helyzetekben tette ezt, amivel eddig nem találkozott. Például a Jurassic Park 3-ból ismerõs lógó autóban üvegrepedõs, majd lezuhanásos jelenetet (tudod, amikor a kocsiban kapaszkodik a huzalon/kötélen miközben körülötte az autó a mélybe zuhan), a Két tûz között vadászgépén négykézláb állva egyensúlyozást vagy szexies karatéjozó fõgonosz barátnõt. (Ja de, utóbbihoz hasonló volt már, a düh…s kacorral hadonászó náci csaj az elõzõ részbõl. Na õt szerettem.)

Nekem egyre inkább úgy tûnik, McClane egy jól megrajzolt képregényhõs lett. Összeszorított szájjal, kicsit odakoncentrálva (de csak épp hogy kidagadjanak a nyakán az erek), mégis csuklóból kirázva old meg minden elé gördülõ hihetetlen akadályt. Autóval szed le helikoptert, és él túl 135 percig tartó gólyózáport, de mindezt csak azért, mert saját bevallása szerint épp nincs más aki ezt megtegye.

Õ csak azt csinálja, amit elvárnak tõle, ahogy az egész filmre ez a jellemzõ. Se nem több, se nem kevesebb mint egy Die Hard film és aki ezt várja el tõle, biztosan nem fog csalódni. Lehet közben izgulni, de fõleg szórakozni a képtelen helyzeteken, miközben John egyre véresebb, sebesebb és szakadtabb (idén atléta helyett a hosszú ujjú gombos póló megy, de hát a metroszexualitás korában ez a minimum).

Aztán van fiatal jóképûen vicces hekkergyerek, akibõl szerencsére sem túlbuzgó Robint sem kockafejû sápadt infomatikust nem csináltak, csak egy egyszerû figurát sok ésszel és egy Nokiával, meg van egy felnõtt lány okos és erkölcsös karaktere, aki nem engedi a pasijának hogy az megfogja a mellét. Így már láthatjuk is: McClane is igazi ember, sõt: apa, aki megvédi a lányát. Hasonlítani akarunk rá mind, még én is.

A finálé után kis moralizálás (ugye senkit nem lep meg hogy túlélnek mindent?), megtudjuk mitõl lesz hõs valakibõl, aztán jöhet a klasszikus véres szájszél és félmosoly, hogy végül a mentõautó magával vigye kedvenc szépkorú akcióhõsünket, akinek már rágyújtani sem szabad.

Bónusz: talán a fordítást k..ták el, de a fõgonosz nevének kiderülése elõtti percben az FBI központban már a nevén nevezik, azaz Gabriel-ként emlegetik.

Vagy ez egy üzenet: az FBI és az Amerikai Egyesül ÁLlamok még saját magánál is gyorsabb, úgyhogy felejtsük el minden hekkerkedõs tervünket?

Vetítik:
CINEMA CITY CSEPEL PLAZA (1212 Budapest, Rákóczi F. út 154-170. , tel: 1/425-8111) Csütörtök (június 28.) 15:00 17:30 20:00
Péntek (június 29.) 15:00 17:30 20:00 22:30
Szombat (június 30.) 10:00 12:30 15:00 17:30 20:00 22:30
Vasárnap (július 1.) 10:00 12:30 15:00 17:30 20:00
Hétfõ (július 2.) 15:00 17:30 20:00
Kedd (július 3.) 15:00 17:30 20:00
Szerda (július 4.) 15:00 17:30 20:00

CORVIN BUDAPEST FILMPALOTA (1082 Budapest, Corvin köz 1. , tel: 1/459-5050) Csütörtök (június 28.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Péntek (június 29.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Szombat (június 30.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Vasárnap (július 1.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Hétfõ (július 2.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Kedd (július 3.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15
Szerda (július 4.) 10:00 11:15 12:45 14:00 15:30 16:45 18:15 19:30 21:00 22:15

PALACE CAMPONA (1222 Budapest, Nagytétényi út 37-43. , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Péntek (június 29.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Szombat (június 30.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Vasárnap (július 1.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Hétfõ (július 2.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Kedd (július 3.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Szerda (július 4.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30

PALACE DUNA PLAZA (1138 Budapest, Váci út 178. (Duna Plaza) , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 14:00 16:45 19:30 22:15
Péntek (június 29.) 14:00 16:45 19:30 22:15
Szombat (június 30.) 11:15 14:00 16:45 19:30 22:15
Vasárnap (július 1.) 11:15 14:00 16:45 19:30 22:15
Hétfõ (július 2.) 14:00 16:45 19:30 22:15
Kedd (július 3.) 14:00 16:45 19:30 22:15
Szerda (július 4.) 14:00 16:45 19:30 22:15

PALACE LURDY HÁZ (1097 Budapest, Mester utca és Könyves Kálmán körút 12-14 , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Péntek (június 29.) 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Szombat (június 30.) 10:00 11:00 12:30 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Vasárnap (július 1.) 10:00 11:00 12:30 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Hétfõ (július 2.) 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Kedd (július 3.) 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30
Szerda (július 4.) 13:30 15:00 16:00 17:30 18:30 20:00 21:00 22:30

PALACE MAMMUT (1024 Budapest, Lövõház u. 2-6. , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Péntek (június 29.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Szombat (június 30.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Vasárnap (július 1.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Hétfõ (július 2.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Kedd (július 3.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30
Szerda (július 4.) 11:45 14:45 16:15 17:45 19:15 20:45 22:30

PALACE MOM PARK (1123 Budapest, Alkotás út 53. , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 14:30 17:30 20:30
Péntek (június 29.) 14:30 17:30 20:30
Szombat (június 30.) 11:30 14:30 17:30 20:30
Vasárnap (július 1.) 11:30 14:30 17:30 20:30
Hétfõ (július 2.) 14:30 17:30 20:30
Kedd (július 3.) 14:30 17:30 20:30
Szerda (július 4.) 14:30 17:30 20:30

PALACE ÓBUDA (1039 Budapest, Bécsi út 154. (Eurocenter) , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 13:30 16:15 19:00 21:45
Péntek (június 29.) 13:30 16:15 19:00 21:45
Szombat (június 30.) 10:45 13:30 16:15 19:00 21:45
Vasárnap (július 1.) 10:45 13:30 16:15 19:00 21:45
Hétfõ (július 2.) 13:30 16:15 19:00 21:45
Kedd (július 3.) 13:30 16:15 19:00 21:45
Szerda (július 4.) 13:30 16:15 19:00 21:45

PALACE PÓLUS (1152 Budapest, Szentmihályi út 131. , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 11:30 14:15 17:00 19:45
Péntek (június 29.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Szombat (június 30.) 11:30 14:15 17:00 19:45 22:30
Vasárnap (július 1.) 11:30 14:15 17:00 19:45
Hétfõ (július 2.) 11:30 14:15 17:00 19:45
Kedd (július 3.) 11:30 14:15 17:00 19:45
Szerda (július 4.) 11:30 14:15 17:00 19:45

PALACE WESTEND (1062 Budapest, Váci út 1-3. , tel: 1/999-6161) Csütörtök (június 28.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Péntek (június 29.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Szombat (június 30.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Vasárnap (július 1.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Hétfõ (július 2.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Kedd (július 3.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45
Szerda (július 4.) 10:45 12:15 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:30 22:45

SUGÁR CINEMAS (1148 Budapest, Sugár Üzletközpont Örs vezér tér 24. , tel: 06/1/469-5326) Csütörtök (június 28.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Péntek (június 29.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Szombat (június 30.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Vasárnap (július 1.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Hétfõ (július 2.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Kedd (július 3.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00
Szerda (július 4.) 10:45 13:00 15:15 17:30 19:45 22:00

Milyen jó a pestieknek, mennyi helyen nézhetnek egy újabb Villiszes akciómesét.

Na és Nyíregyházán mikor vetítik?

Sok szülõ meséli, hogy kisgyermeke fél a sötétben.

<%image(12442/20070627-textil_jatek3.jpg|342|480|) Textiljátékok
%>

Ha mi felnõttek visszagondolunk rá, szinte mindenkinek volt gyermekkorában olyan idõszaka, amikor félt vagy félszegebb volt a sötétben. Sõt, ha végiggondoljuk, a sötétségnek maguknak a felnõttek számára is megvan a maga “misztikája”. Bizonyos körülmények között romantikusnak, míg más esetekben félelmetesnek éljük meg. Nem véletlen, hogy a krimi- és a horror filmekben is a különbözõ bûntetteket a sötétben követik el. (sorozatgyilkos)

A gyermek gondolkodására jellemzõ a fogalmi szegénység, az, hogy két esemény összejátszása nem magyaráz meg egy harmadikat és a mágikus szemlélet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a konkrét valóság és a mesevilág sajátosan összemosódik a gondolkodásában. (Hasonló világkép következményei a primitív népek rituális mágiái.)
Ahhoz, hogy mindezt megértsük, egészen röviden érdemes foglalkozni a mágikus rítus mibenlétével a gyermeki fejlõdés során.
Ennek elsõ nyomait már 8-10 hónapos korban felfedezhetjük, amikor is a gyermek ágya fölé függesztett tárgy lökdösése örömet okoz neki. Éppen ezért ezt a mozdulatot, mely a kellemes érzést elõidézi, minden egyes alkalommal megismétli a csecsemõ, ha bajban van, vagy ha szüksége van valamire.
Ennek fejlettebb változata az, ahogyan a három-négy éves kisgyerekek bújócskát játszanak. A kisgyerek behunyja a szemét és mondja, hogy keressük meg. Ennek a jelenségnek a legvalószínûbb magyarázata az, hogy a kisgyermek úgy véli, hogy szemének lehunyásával, azaz a sötétség elõidézésével tüntette el magát, tehát ha õ nem lát, akkor õt sem látják, ebbõl következõen eltûnt. A sötétség önmagának vagy a környezetének eltûnését jelenti, amely a kisgyerek számára borzasztóan félelmetes.
Persze itt rögtön felmerül a kérdés, hogy ha ez számára annyira félelmetes, akkor, az hogy lehet, hogy valójában csak izgatottá válik a játék alkalmával és nem fél? A dolog magyarázata nagyon logikus. A gyermek egyszerûen azért nem fél, mert a jelenséget saját maga idézte elõ, tehát tudja, hogy õ irányítja, azaz uralja a helyzetet; és ebbõl következik az is, hogy azt is tudja, hogy hatalmában áll bármikor megszüntetni.
Amikor a sötétséget nem maga a kisgyermek idézi elõ, akkor a fentiekbõl következõen fél, mert kényszerûen különül el környezetétõl, nem uralja a helyzetet és nincs hatalmában megszüntetni.
A sötétséggel kapcsolatosan, pedig az alakul ki a gyermekben, hogy ilyenkor elszakad a szülõtõl. Az elszakadástól való félelmét átvetíti a sötétségtõl való félelmére.
A sötétségtõl illetve a sötétségben azért is fél a kisgyerek, mert nem tud biztonságosan mozogni, fél, hogy nekimegy valaminek és attól is, hogy megüti magát.
A gyermek fantáziája igencsak “beindul” a sötétség kapcsán. Az objektív valóság tárgyait nem látja, tehát még jobban el tud rugaszkodni a valóságtól a fantáziája. A valóságba kivetíti (fõképp) a mesevilág olykor félelmetes alakjait és eseményeit. (Persze nem csak a mesevilág alakjait és eseményeit vetítheti ki. Ha valamilyen ijesztõ eseménynek volt a szemtanúja vagy aktív részese, vagy látott valamilyen számára nehezen feldolgozható filmet pl.: horror! Ezek tapasztalatai mind-mind megjelenhetnek ilyenkor!)

Mindezek együttes hatásának a következménye, hogy nagyjából a harmadik életévtõl a kilencedik-tizedik életévig terjedõ idõszakban szinte minden gyermeknél megjelenik a sötétségtõl való félelem.

A három év alatti nézõket célozza meg a legújabb tévécsatorna az Egyesült Államokban: a tévé kiagyalóinak meggyõzõdése, hogy a kisbabákat eddig méltánytalanul kizárták a televíziózásból, és szerintük az ötlet hiánypótló. (sorozatgyilkos)
Színek, formák, jelbeszéd, sõt baba jóga: ezeket kínálja a “Baby First” azaz “Elsõ a Baba” nevû tévécsatorna. A péntek óta 15 millió amerikai háztartásban látható tévé kitalálójának nincs saját gyermeke, az asszony ezért két éven át gyermekpszichológusokkal és tanárokkal dolgozott együtt, hogy tökéletesre fejlessze az ötletét. Az ötletgazda azt mondta: a tévézést egy passzív cselekménybõl aktívvá alakítják, és ezzel segíti a szülõk és gyerekek közti kapcsolatot. A csatorna célcsoportja a három év alatti korosztály, ezért a mûsorkészítésnél fontosak a színek és a hangok.

Egyesek szerint azonban a túl sok tévézés már így is komoly problémát jelent. Az pedig, hogy már újszülött korban rászoktatják a gyerekeket, végképp káros. Egy 1999-es kutatás szerint a gyerekeknél komoly viselkedésproblémákat okozhat a sok tévénézés - mondta az új csatorna egyik ellenzõje. Az új tévétársaság ezzel nem ért egyet, sõt azt mondják: csatornájuk nagyban elõsegíti a gyerekek egészséges fejlõdését.

Hogy mennyit és hogyan árt a képernyõn megjelenõ erõszak a gyerekek lelki világára, már elég sokan megfogalmazták. A téma viszont elapadhatatlan, egyre több és több új igazság, állítás és cáfolat lát napvilágot.

(sorozatgyilkos)

Interjú – Sándor, 14 éves

“- Mindenkinek van saját tévéje, és mindenki külön keresi meg a saját mûsorát?
- Igen.
- Olyan elõfordult már, hogy valamit megbeszéltetek egy film kapcsán?
- Családon belül?
- Igen.
- Nem nagyon. Inkább apummal szoktunk ilyen akciófilmekrõl beszélgetni.
- Mennyire mélyen? Felszínesen megdumáljátok?
- Csak a tartalmát, meg, hogy mi volt jó benne, mi rossz.
…
- A szüleid szoktak szólni, hogy ezt már 18-as karikával jelölték, nem neked való, ne nézd meg?
- Nem.
- Éjszakai horrorfilm vagy pornófilm, péntek, szombat éjszaka – nézed õket?
- Még belefér.”

A távirányító a szülõ kezében van

Van, amelyik család minden szabad percét a televízió elõtt tölti, s van olyan, amelyik teljesen számûzi az életébõl. Mátrai Mária Márta pszichopedagógus szerint mindkét végletet - a szélsõségekhez hasonlóan - káros.

A mûsoridõ és a csatornák bõvülésével a televízió folyamatosan belenõtt az életünkbe. Családtagnak számít, az életünket el sem tudnánk képzelni nélküle. Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályra.

- A tizenhárom éves kislányom nemrégiben azt kérdezte, mit tudtak csinálni az emberek akkor, mikor még nem volt televízió? - kezdte Mátrai Mária Márta, aki szerint ezt a jelenséget elsõsorban a családon belüli kapcsolatok oldaláról érdemes átgondolni. - A mai fiatalok számára szinte elképzelhetetlen, hogy a televízió elõtt is volt élet, s hogy az estéinket tartalmasan el tudtuk tölteni. Beszélgettünk, sokat társasjátékoztunk, olvastunk. Vannak családok, ahol ezeket a meghitt alkalmakat teljesen kiszorította a televízió. Nem ritka, hogy több készüléket tartanak, szól egy a nappaliban, a hálóban, a konyhában, a gyermekszobában. Ez olyan tévénézési szokást alakít ki, amely az emberi kapcsolatokat háttérbe szorítja.

A pszichopedagógus a reggeli tévézést említette példaként. A hírmûsorok nagyon érdekesek, ám ha a szülõ az adást nézi, nem tud figyelni a gyermekére. Nem veszi észre, ha szorong, nem adja meg neki az annyira fontos buzdítást. Ott, ahol a szülõk túlságosan sok idõt töltenek a televízió elõtt, a gyermeknek az lesz a követendõ minta. A kommunikáció megszûnik, a családtagok elidegenednek egymástól, amelynek következményeit kivált a gyermekek szenvedik meg, nevelési, tanulási és pszichés problémáik lesznek.

Amilyen gyakori az elsõ példa, olyan ritka az ellenkezõje, amikor egy család teljesen elutasítja a televíziót.

Árt vagy használ?

- Mindig is voltak, akik megtagadták, amit az átlag képvisel. A teljes elutasítást sem helyeslem, mert a tévézéssel együtt a további életében is fontos élménytõl mesefilmektõl, ismeretterjesztõ mûsoroktól, történelmi filmektõl fosztják meg a gyermekeket. Ide sorolhatjuk az ifjúsági, a zenei mûsorokat is, amelyek szintén kedvesek ennek a korosztálynak - fogalmazott a pszichopedagógus, aki szerint a középút megtalálása a szülõ feladata. A legfontosabb a személyes példa, az igényesség önmagával és a gyermekével szemben. Amelyik a családban a televízió-nézésen kívül a kikapcsolódás és a kultúra más formáit is mûvelik, ott jóval könnyebb kialakítani azt a rangsort, amelyben az olvasás, a tanulás és a sport mellet természetesen a tévézésnek is helye van.

Mátrai Mária Márta szerint a televízió tájékoztató, ismeretterjesztõ szerepe vitathatatlan. Ám amennyire hasznára lehet, annyit árthat is a gyermeknek. A szülõ ne engedje, hogy a gyermek válogatás nélkül nézze az adást. A mûsorok kiválasztásakor legyen következetes és szigorú. Kivált a korhatáros, az erõszakos produkciók és a pszichére ható rémfilmek károsak. Ne felejtsük el, hogy a gyermek a valóságot nem tudja a filmek képzeletbeli világától elválasztani. A nehezen feldolgozható élmények hatására szorongóvá, rossz alvóvá, a sötétben félõssé válik.

Berlin - Meghalt Klausjürgen Wussow német színész, aki elsõsorban A klinika címû televíziós filmsorozatban játszott szerepével vált közismertté és népszerûvé hazájában és Európában.
A 78 éves Wussow-t egy berlini kórházban érte a halál. Már hónapok óta betegeskedett, a német bulvársajtó tavaly õsz óta újra meg újra arról cikkezett, hogy „Brinkmann professzor” a halállal küzd, egészségi állapota kritikus.

A berlini Hebbel színházban tanult, otthonosan mozgott a német színpadokon. Játszott filmekben is, igazi népszerûségét azonban a televíziós sorozatoknak, köztük is A klinika címû Európa-szerte vetített kórházi filmregénynek köszönheti. Ennek révén Németország egyik legkeresettebb és legjobban fizetett színésze lett.

Wussow alapítványt tett rákos gyerekek gyógyítására.

(Forrás: Figyelõnet)

Mivel egyik cikkemben megjegyeztem, hogy “Brinkmann professzor nélkül nincs Klinika”, sajnos bekövetkezett e szomorú pillanat.
Mint sorozatfigyelõ, kritikus ennyivel tudok hozzájárulni a szinész iránti tisztelemnek.
Nyugodjon békében Kedves Klausjürgen Wussow!

Van valahol Magyarországon egy tiszta, csendes, napsütéses kisváros a határ mentén. Mi kell még a boldogsághoz? Nos, kell Hunyadi, a kiképzõõrmester, egy kiképzetlen szakasz a határõrség akciószázadából, egy farkasétvágyú rendõrõrnagy az étterembõl, egy akaratos, de mégis szeretnivaló kamaszlány, s még sok-sok kedves figura a kisvárosból és minden epizódban kaland és izgalom. (sorozatgyilkos)
El vannak nyomva a magyar sorozatok - talán nem véletlenül, de azért akad egy-kettõ a mûfajban, amit szinte mindenki nézett vagy látott. 2007.06.08., 18.10. 2001-es megszûnése óta elõször ismétli a közszolgálati csatorna a Kisváros c. krimisorozatot.
A sikertörténet 1993. õszén indult egy 20 részes elsõ szezonnal. Aki velem tartana egy kis nosztalgiázásra, az klikkeljen a továbbra. Vajon tényleg ilyen élvezetes volt a Kisváros vagy csak a nosztalgia szépíti meg az emlékeinket? A hét éves évfordulóra készült poszter mindenesetre üt és nagyítva még az is látszik, hogy három az az egy helikopter!

Miután az 1990-91-es évadban már remek reklámot csináltak a katonaságnak (Angyalbõrben), eljött az idõ, hogy a határõrség/rendõrség is megkapja a maga egészséges hajráját, így született meg tehát a Kisváros. Az elsõ évad 1994. márciusáig ment le (kéthetente, szerda esténként). Ezeket az epizódoknak a többségét Várkonyi Gábor rendezte, Szurdi András (nem Miklós) írta, és Gurbán Miklós volt az operatõr. Aztán persze hamarosan jöttek új rendezõk (Balogh Zsolt, Fazekas Lajos, Pajer Róbert), a legtöbb epizódot pedig Pozsgai Zsolt írta, saccperkábé 137-et.

A pilot (nem röhögünk!), pontosabban a Sorakozó c. elsõ rész felütése az, hogy a képzeletbeli határvároskába (Végvár, ami valójában Szigetvár volt) “megérkezik Hunyadi fõtörzsõrmester, hogy kézbe vegye a határõrség akciósainak kiképzését”. Usztics Mátyás (former ‘Angyalbõrben’ regular) mellett fontos szerephez jutottak a kezdeti években a fiatalok (mégha az Angyalbõrben-szintû vicces kalandok limitálva voltak is); nem akarom lelõni a poénokat, mindenesetre aki megnézi a korai részeket, a magyar Jack Bauert is felfedezheti.

És igen, Járai õrnagy szerette a bécsi szeletet. Az, hogy csak és kizárólag ez volt a szerepe Hollósi Frigyesnek, népi legenda, mert fogjuk majd õt is látni akciózás közben is, de tény, hogy kezdetben õ leginkább egy humoros karakterszereplõ volt És persze ne hagyjuk ki a magánéleti szálakat se, soroljuk csak kik voltak még: Piros Ildikó, Tóth Auguszta, Hegyi Barbara, aztán a Lukács Sándor által alakított polgármester… És persze az isteni Kozák András is, isten nyugosztalja.

Nem emlékszem konkrét évre (kb. 1998-99), de akkor jött a nagy váltás, mikor Usztics Mátyás kiszállt a sorozatból - ami addigra teljesen összeforrt a nevével. Anno írtak errõl a bulvárlapok is, hogy milyen nézetkülönbség volt a távozás oka; a lényeg, hogy ekkor elég éles fordulatot vett a Kisváros. A 7-8-9. évad (1999-2001, de talán korábban is) már leginkább Járai-show volt. Még ha nem is one-man-show, de Hollósi karaktere teljesen átvette az irányítást. Most, hogy újranézhetjük a kezdeteket, látni fogjuk, hogy ez mennyire áll ellentétben (ha ellentétben áll) azzal a Járaival, akit mondjuk az elsõ évadban láttunk.

Aztán pedig jött az újabb váltás: a nyolcadik évad végétõl Járaink Nyíregyházára tette át fõhadiszállását. (ebben még én is játszottam statisztaként) Kezdetben csak helyettesítette az ottani rendõrfõnököt, majd a 9., és egyben utolsó (csonka, mindössze 8 részes) évadban már fõállásban ott dolgozott. És kiábrándító, de valljuk be: már nem is õrnagy volt, hanem alezredes! Szinte az összes korábbi állandó szereplõ elmaradozott eddigre (Máté azért maradt, és Hadik is visszatérõ character volt); szép csendben teljes érdektelenségbe ment át a sorozat. A nézettséggel nyilván már régóta problémák voltak (Usztics kiszállása egybeesett a kereskedelmi tévék térhódításával), szóval aligha tûnt fel sokaknak, amikor a 2001. december 11-i epizód után nem következett újabb.

Az utolsó rész címe egyébként “Eladni vagy meghalni 2.” volt (említettem már a kereskedelmi tévéket, ugye?:). De ne rohanjunk elõre. Az ismétléseknek köszönhetõen most újra - vagy újszülötteknek: elõször - élvezhetjük a korai epizódokat. Néhány kimondottan beszédes epizódcím, for your consideration: Sorakozó; Üldözés; Váratlan vendég — majd kreatívabbak lettek az alkotók: Golf mindenáron; Mindenki nyomoz; A tanárnõ titka (special guest: Vajda László; egyik utolsó alakítása volt); Viszontlátásra Erzsike! (Tábori Nóra sincs már köztünk). Szóval jó móka lesz.

- A nyíregyházi bázison kik játszottak még statisztaként?
Legfõbb helyszín a Nyíregyházi Fõiskola volt, engem is itt sikerült “megfertõzniük” az operatõröknek. Egy élmény volt velük forgatni, pláne, amikor a díler embere “drogot” kínált - ami persze (különbözõ színû: sárga, barackvirág v zöld) *acidi ascorbici Ph. Hg. VII(aszkorbinsav = C-vitamin* volt. Hát…nehéz is volt eleinte mosoly nélkül, komoly vagy megvetõ tekintettel elutasítani.
(szerzõ)

“Don Epps különleges ügynök matematikazseni öccse, Charlie segítségével nyomoz egy kényes ügyben.”

Amerikában egyike a legnézettebb nyomozós sorozatoknak, ami nem csoda, hiszen matematika segítségével oldják meg az eseteket és Sabrina Lloyd is szerepel benne. (sorozatgyilkos)

…
Amikor az ember azt hinné, hogy Amerika már minden létezõ aspektusból nekiment a klasszikus Agatha Christie-s formulának, vagyis a “Ki tette?” kérdéskörnek, akkor mindig akad valami új ötlet, ami lelket önt a mûfaj televíziós megvalósításaiba. Az utóbbi idõben ráadásul már nem is a “Ki?” kérdés vált a legfontosabbá, hanem az, hogy miképpen is jutnak el a nyomozók az igazsághoz.

Hat éve a Helyszínelõk-sorozat robbantott egy igencsak sok zöldhasúval bélelt bankot, amikor útnak indult a sorozat. Nem is véletlen, hogy immáron évek óta egyeduralkodó a nézettségi listákon, vagyis a CSI alapsorozat folyamatosan a legnézettebb az USA-ban. A népszerûséget persze az is mutatja, hogy a kezdetek óta már két leágazás (ún. spinoff) is született, mely Miami-ba és New York-ba kalauzolja el azt a nézõt, aki a helyszínelõk munkájára kíváncsi.

A Numb3rs készítõi (kik között ott meredezik executive producerként Ridley Scott neve is, nyilvánvaló reklámcélokból) úgy döntöttek, hogy a sima nyomozós történetekbe egy csavart visznek. Matematikai problémaként kísérelik meg felfedezni az igazságot, a háttérbe húzódó motivációkat, mégpedig egy FBI-os bátyussal rendelkezõ elméleti matematikus és egyetemi tanár segítségével. Természetesen a sorozat a puszta szórakoztatást tûzte ki célul maga elé, így a bakivadászok tuti találnak benne baromságokat, de a matematikai tételek, érdekességek, elméletek, melyeket a sorozatokban használnak és beszélnek róluk mind létezõk, s ezt nem olyan régen a tudomány népszerûsítéséért járó elismeréssel is honorálta egy amerikai matematikus társaság.

A sorozat egyik érdekessége, hogy minden rész elején egy felirat önti számokba nekünk a felgöngyölítendõ problémát, például: “101 424 vonatbaleset - 2112 kisiklás - 29 szabotázs - 1 feltörhetetlen kód” vagy “1 mesterlövész - 3 puska - 4 lövöldözés - 4 haláleset”. Ez persze csak mankó a nézõknek, hiszen idõvel úgyis színre lép a matematikatudor, aki olyan matematikai (és fizikai és egyéb) módszerekkel jár túl a tettesek eszén, mint a játékelmélet, a regresszió analízis, a kombinatorika, a valószínûségszámítás vagy akár a Riemann-sejtés.

Charlie kibukott, mert a randija bebukott. Milyen szomorú is ez.
- Biztosan a probléma az univerzális szerkesztési megközelítéssel van.

-
A magyar címadó-gyakorlatot tekintve az sem lett volna különösebb meglepetés, ha a sorozat a matematikai helyszínelõk alcímet kapja, hiszen a TV2 híres arról, hogy random, a “témához köze nincs, de eladhatóbb” címeket fabrikáljon sorozatainak, filmjeinek. (Elég csak az NCIS - Tengerészeti helyszínelõk címû JAG-testvérsorozatra vagy mondjuk az Armageddon 2-re gondolni.) Ezúttal azonban a csatorna nem a megtévesztésre hajtott, hanem inkább az eladhatóságra és így a vérszegény angol Numb3rs (Numbers) címet a Blikk-olvasók kedvéért megtoldották egy “gyilkos” szócskával. Ez egyrészt csúnya dolog, mert elég gagyi, de másrészt így biztosan többen nézik meg, mint valami semmitmondó címmel, ráadásul ez valószínûleg a reklámbevételekben is realizálódni fog, így a TV2 is folytathatja jó szokását, miszerint új sorozatokkal töm minket.

-
Mert igen, a Numb3rs, vagyis a Gyilkos számok egy elég új sorozat, Amerikában alig egy éve, 2005. telén indult és most jár a második évadában. A fõszerepet Rob Morrow játsza, akit a Miért éppen Alaszka?-ból ismerhetünk, mint Dr. Fleischman-t. Õ az FBI ügyeletes üdvöskéje, aki megoldja a legkeményebb ügyeket is, kivéve amikor nem. Ilyenkor egy kósza ötlet miatt matematikus öccséhez (David Krumholtz - Serenity, Ray) fordul, aki irányt mutat neki és az elsõ sikeren felbuzdulva további ügyekben is együtt fognak dolgozni, általában sikerrel. A további szereplõk között megtalálható a Sliders címû scifi-sorozat egyik fõszereplõje, Sabrina Lloyd, Judd “az amerikai Székhelyi József” Hirsch (Taxi), Alimi Ballard (Sötét angyal) és Peter MacNicol (Szellemirtók 2, Ally McBeal) is.

-
A 13 részbõl álló elsõ, illetve az Új részekkel a 2. évad veszi kezdetét a TV2-n.
Felvételizõknek különösen ajánlott.